Magyar

1.    A nyelvi sokszínűség az európai identitás és kulturális örökség meghatározó vonása. E sokféleség társadalmi szempontból alapvető fontosságú, hiszen ez biztosítja a társadalmi részvételt és az állampolgári jogok gyakorlásának lehetőségét a tagállamok minden polgára számára. Az európai nyelvi sokszínűség, illetve az európai polgárok többnyelvűségének fejlesztése további, az eddiginél erőteljesebb támogatást igényel a nemzeti kormányok és az Európai Unió intézményei részéről.

2.    A különböző nemzeti és európai politikák között csak akkor jöhet létre sikeres koordináció és együttműködés, ha a különféle politikaformáló szervek és az általuk kidolgozott elképzelések kapcsolódnak egymáshoz, ezáltal biztosítva a politikai célok hasonlóságát és a politikai intézkedések hatékonyságát. Az EFNIL ezért arra szólítja fel a tagállamok kormányait és az Európai Unió intézményeit, hogy hozzanak létre egy állandó koordinációs hivatalt és egy, a nyelvi tervezéssel és kutatással foglalkozó szakértői tanácsadó testületet, az Európai Parlament 2003. szeptember 4-én elfogadott állásfoglalásával összhangban [2003/2057 (INI) ). Az EFNIL rámutat, hogy a hivatal és a testület egyaránt felhasználhatja a meglévő nyelvi hálózatok (úgymint az EBLUL, az ELC és maga az EFNIL) szaktudását és szakértelmét. Az ilyen szakértői csoportok munkáját támogatnia kell az Európai Uniónak, ezért az EFNIL felszólítja az Európai Bizottságot az ehhez a támogatáshoz szükséges jogalap biztosítására.

3.    A nemzeti és az európai politikai intézkedéseknek célorientáltnak kell lenniük, és a nyelvi tények alapos ismeretén kell alapulniuk. Rendszeresen gyűjteni kell a nyelvek helyzetére és a nyelvhasználók nyelvi attitűdjeire vonatkozó empirikus adatokat, ami megfelelő, biztos alapot teremt a nyelvekkel kapcsolatos nemzeti és európai politikák nyomon követéséhez. Javasoljuk, hogy bocsássanak rendelkezésre pénzügyi és intézményi támogatást a) a nemzeti nyelvi adatbázisok harmonizálására és fejlesztésére, valamint b) uniós szintű nyelvi felmérések, mint például az Európai Nyelvi Megfigyelőrendszer (European Language Monitor, ELM) fejlesztésére, az Európai Társadalmi Felmérés (European Social Survey) hatóköréhez és tartalmához hasonlóan (nyelvi téren).

4.    Az EFNIL véleménye szerint a reformszerződésben és az Európai Unió egyéb hivatalos dokumentumaiban az Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége iránti megbecsülést a kulturális és nyelvi sokszínűség aktív támogatásaként kell értelmezni.