Personal tools
You are here: Home Documents Resolutions Lisbon Resolution Magyar

Magyar

A NEMZETI NYELVI INTÉZETEK EURÓPAI SZÖVETSÉGÉNEK LISSZABONI ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ EURÓPAI ÜZLETI ÉS KERESKEDELMI NYELVHASZNÁLATRÓL

 

European Federation of National Institutions for Language (EFNIL)

 

A NEMZETI NYELVI INTÉZETEK EURÓPAI SZÖVETSÉGÉNEK

LISSZABONI ÁLLÁSFOGLALÁSA

AZ EURÓPAI ÜZLETI ÉS KERESKEDELMI NYELVHASZNÁLATRÓL

 

az EFNIL közgyűlésének 2008. november 14-i jóváhagyásával

 

1.       A Nemzeti Nyelvi Intézetek Európai Szövetsége (EFNIL) elismeri, hogy Európában és a világban egyre jelentősebb szerephez jutnak a nyelvi kompetenciák és kommunikációs készségek a kereskedelmi és üzleti élet területén.

2.      Az EFNIL szorosabb együttműködésre szólítja fel az Európai Uniót és a tagállamokat olyan intézkedések kidolgozása érdekében, amelyek válaszolnak e kihívásokra. Ez a következő tevékenységeket foglalná magában:

·         tudatosítsák a nyelveknek és nyelvi készségeknek az üzleti sikerekben betöltött szerepét;

·         nyújtsanak szellemi és anyagi támogatást az üzleti környezetben alkalmazható nyelvfeldolgozó és nyelvtanulást segítő eszközök fejlesztéséhez;

·         nyújtsanak szellemi és anyagi támogatást célzott, a hatékony üzleti nyelvhasználat elsajátítását segítő programokhoz, különösen a kevésbé használt nyelvek esetében;

·         támogassák a tudományos kutatásokat, különösen azokat, amelyek azt vizsgálják, hogyan vesznek részt a nyelvek és nyelvi készségek az értékteremtés folyamatában.

3.      Szükséges, hogy a politikai döntések és intézkedések kellő figyelmet fordítsanak

·         az idegen nyelvi készségeken túl a nemzeti nyelvi készségek, mint az üzleti kommunikációban meghatározó készségek fontosságára;

·         arra, hogy a termékek és szolgáltatások helyi igényekhez és piacokhoz igazítása (lokalizáció) során valamennyi európai nyelv (és nem csak a nagy nyelvek) megjelenjenek;

·         az Európán kívüli külföldi piacok nyelvének fontosságára, s ezáltal arra, hogy a kölcsönösség jegyében az Európán kívüli üzleti szféra is hasonló figyelmet fordítson az európai nyelvekre;

·         a migráns munkavállalók nyelvi kompetenciájára;

·         a szakmához és feladathoz kapcsolódó (idegen)nyelvi kompetenciára, mint a szakmai képzések és továbbképzések elengedhetetlen részére;

·         a (gépi és emberi) fordításra és a terminológai munkára, amely elengedhetetlen a lokalizáció és a külföldi piacokhoz és vásárlókhoz való alkalmazkodás során.

4.      Az EFNIL kezdeményezi, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy olyan európai szintű információs- és dokumentációs szolgáltatást, amelyet mind a vállalati, mind a közszféra igénybe vehetne, és amely a bevált gyakorlatokat terjesztené.

5.      Az EFNIL meggyőződése, hogy az üzleti nyelvhasználat kérdését nem kizárólag a szabad kereskedelem felől kell megközelíteni, hanem a fogyasztók és dolgozók jogai felől is. Így teret kaphatnak olyan szociális tényezők is, mint az esélyegyenlőség, a kevésbé tanult emberek negatív szociális megkülönböztetésének veszélye és az információ hatékony terjesztése. Ezért az EFNIL arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy a megfelelő mértékű szociális egyenlőség garantálása érdekében több lehetőséget adjon a tagállamoknak a saját nyelvüket / nyelveiket érintő szabályozások terén.

6.       Az EFNIL felajánlja szakértelmét, hogy segítse a politikai döntéshozókat az e területeket érintő intézkedések megalkotásában és nyomon követésében, és biztosítsa, hogy a nemzeti és regionális tényezők és sajátosságok megfelelő figyelmet kapjanak.

Document Actions